Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MEGHÍVÁS 

    

         

                 A legtöbb esetben  valamilyen ünnepi alkalomból hívunk össze társaságot. Ne forogjon minden gondolatunk akörül, hogyan etessük, itassuk agyon vendégeinket. Vacsorára szóban, vagy telefonon hívjuk meg barátainkat. Nem aznap, hanem jóval előtte, hogy vendégünknek legyen alkalma idejét beosztani. Házaspárokat, jegyespárokat  csak együtt illik meghívni. Ha nőtlenek és hajadonok is vannak, a házigazda igyekezzék egyenlő arányban meghívni őket.

 Néhány jótanácsot nem árt megszívlelni, mielőtt asztalhoz invitáljuk vendégeinket. Konkrétan a híres, majdhogynem hirhedt magyaros vendégszeretet visszásságairól ejtenék néhány szót.

A vendégek traktálása, az étel-ital  rátukmálása, a fogyasztás erőszakos unszolása, a folytonos  koccintgatásra, pohárürítésre kényszerítés régi jó magyar hagyomány. Megvendégelési szokásaink egyik maradisága, hogy a háziak nem veszik igazán komolyan vendégeik étrendbeli - nem ritkán orvos előírta - kötöttségeit, józan autósok önmegtartóztató szándékát.

Magyarul és egy kicsit gorombán szólva  "vendégszeretetük " nem azonos  a vendég tényleges és gyakorlatias szeretetével. Elütik az egyéni gondoskodással járó vesződséget azzal, hogy " az a kicsi nem árthat..."Márpedig  pépldául a cukorbetegnek egyetlen falat édesség , egy kanál magas szénhidráttartalmú köret felboríthatja kiegyensúlyozott állapotát. Virtust csinálnak az autósok absztinenciájából azzal, hogy " mi az, félsz az ellenőrzéstől ? ". Ha aztán vendégüket baj éri, mossák kezzeiket.

Gyakorlatra fordítva a szót : a vendégszeretetnek nem szabad a háziak olykori magamutogató szándékához, saját ízléséhez, bőkezűségéhez igazodnia. Azokat kell szolgálnia, akiket asztalukhoz ültetnek.  Hagyjunk tehát fel az evés - ivás erőszakolásával, úgy kerüljön az asztalra  a kínálnivaló, hogy mindenki hozzáférjen.  Étvágya, hajlandósága  szerint annyit szedjen  belőle, amennyi neki jólesik.

A másik dolog, amivel szakítani kellene : a vendégek egy kalap alá vétele , az étvágyra, ízlésre vonatkozóan. Ha például nem töltöttkáposztával rakjuk meg az asztalt, hanem soványabb - kövérebb  sültek váltakoznak a tálon,  külön edénykékben kínáljuk a fűszeres - zamatos mártást, hozzá különböző, mindenféle diétának megfelelő köretet tálalunk, egyszóval mindenki kedve szerinti falathoz juthat.

Sürgősen fel kellene hagyni a  legveszélyesebb maradisággal : csakis szeszes italok kínálásával. Át kell térni a különböző ételekhez illő , különféle zamatú, szénsavas vagy szénsavmentes üdítő italok kéznél tartására.  Tudomásul kell vennünk, hogy mi is felelősek vagyunk autós vendégünk biztonságáért.

Édesség, kávé : nincs az a csodálatos torta, amely ne hízlalna. Aki éppen fogyózik, azt ne kapacitáljuk azzal, hogy  " ne itt fogyókúrázzál...! "A kávéhoz ma már kérés nélkül járjon a kis tégely tejszín, vagy kis kancsóban kínált tej. Ne hajszoljunk bele senkit egy álmatlan éjszakába !

 

  

A vendégeket általában a házigazda fogadja, de az ajtónyitást egy nagyobbacska gyerek is elvégezheti.

A házigazda nem ül le addig az asztalhoz, amíg minden vendége helyet nem foglal.

Amikor megérkezünk, először a háziakat és azok hozzátartozóit üdvözöljük, utána a többi vendéget. Lehetőleg már a háziak  köszöntésénél  mondjunk köszönetet a meghívásért.

A vendéglátók minden vendégükkel  váltsanak legalább néhány szót, segítsék a nehezen kibontakozó   társalgást.

Távozáskor a házigazda kötelessége, hogy a kabátot felsegítse a vendégekre.A házigazda vendégeit egészen az ajtóig kíséri. Tisztán nőkből álló társaság távozásakor a háziasszony kíséri ki barátnőit. A vendégek lehetőleg egyszerre távozzanak, ha lehet, ne "felejtődjön " ott senki.

Illendő, hogy a vendégek adandó alkalommal szintén meghívják vendéglátóikat.

Néhány apró jótanács:

- az első látogatást lehetőleg ne nyújtsuk túl hosszúra

- ha ünnepi meghívásról van szó,vigyünk virágot a vendéglátó háziasszonynak

- ha étkezésre vagyunk hivatalosak, addig ne üljünk asztalhoz,    míg a háziasszony le nem ül, vagy erre fel nem szólít minket

- ha saját ismerősünket is szeretnénk elvinni, kérjünk erre a meghívó házigazdától engedélyt

- ne feledkezzünk ott  látogatási idő után.

  

  

Viselkedés az asztalnál

  •   Üljünk egyenesen, de ne feszesen.

  •   Ne tegyük a lábunkat a szék alá, de vigyázzunk arra, hogy ne nyújtsuk túl előre sem, mert zavarjuk társunkat.

  •   Az asztalnál, fontos a kezek helyzete. Semmiképp ne tegyünk karunkat, könyökünket az asztalra és ne fogjuk a tányért, amiből eszünk. A helyes testtartás: a könyökünket oldalunkhoz szorítva, csuklónkkal az asztal szélére támaszkodva fogyasztjuk az ételt.

     

    Kép

     

  •   Mielőtt asztalhoz ülnénk, rendezzük el ruhánkat és mossunk kezet.

  •   Soha ne együnk gyorsan vagy idegesen.

  •   Ne beszéljünk teli szájjal.

  •   Ne utasítsunk semmit vissza,  a házigazdát megsérthetjük.

  •   Ünnepi vagy a szokásos menüt illik megdicsérni.

  •   A poharat ne töltsük tele - csak 2/3-át töltsük meg.

  •   A kanalat és a kést a jobb kézbe kell tartani. Erre nincsenek kivételek. A villát, akkor is a bal kézben tartjuk, amikor a kést használjuk. Csak akkor vesszük át a jobb kezünkbe, amikor felvágtuk pl. a sültet.

  •   Ha egy evőeszközt leejtünk a földre, kérünk helyette mást.

  •   A fogpiszkálót, ne használjuk az asztalnál. Menjünk félre pl. a fürdőszobába.

  •   A házigazda utoljára szolgálja ki magát, és utoljára lesz kiszolgálva. Tányérunkat sose töltsük tele.

  •   Egy tálcáról, mindig a legközelebbi darabot vegyük el.

    Különleges esetek az asztalnál

  •   Soha nem adunk át egy evőeszközt, élével az illető felé.

  •   Ha valaki a sót vagy borsot kéri tőlünk, soha sem adjuk át a mellettünk levő háta mögött, hanem előtte.

  •   Előbb a hölgyek szolgálják ki magukat, aztán az urak és legvégül a házigazda, amikor az edény visszakerült hozzá.

  •   Az üveget nem adjuk kézről kézre.

  •   A levest jobbra találjuk. Ugyanígy szedjük le az asztalt.

 

 TERÍTÉS

 

 Egy szépen terített asztal látványa mindenki számára, így önmagunknak is nagy élményt jelethet. Nézzük hát meg, mi mindenre kell odafigyelni az asztal megterítése során.  Az étkezőhely kiválasztása és beállítása nagyon fontos teendő. Több kisebb asztalt esetleg össze is tolhatunk, ha azok magassága azonos.

Az asztal leterítéséhez használhatunk  fehér, színes vagy mintás abroszt, de arra ügyeljünk, hogy az edény színével összhangban legyen. Virágmintás tányérok alá ne tegyünk tarka, színes abroszt.  Ha papírszalvétát használunk, vegyük figyelembe az abrosz színét, de attól legyen mégis eltérő. Zöld abroszra sárga, barna, fehér, esetleg piros szalvétát  tehetünk, rózsaszín terítőre pedig a piros, kék, lila vagy fehér illik.

A poharak legyenek mindig ragyogó tiszták, . A szépen csillogó poharak emelik a terített asztal látványát.

 

 

 Akkor is gondosan kell teríteni az étkezéshez, ha szűk családi körben étkezünk. A tányérokat úgy helyezzük el, hogy köztük legalább  60 cm-es távolság legyen. Vigyázzunk, hogy az asztal lábához ne ültessünk vendéget, az asztal lába két vendég közé essen. Ne helyezzünk az asztalra sok magas virágot. Az asztalterítő lehetőleg úgy borítsa az asztalt, hogy legfeljebb 20 cm lógjon le  belőle.  A szalvétát összehajtva tegyük   a tányér bal oldalára.

Az edények elhelyezését     a lapos tányérokkal kezdjük. Ha előétel van, a lapos tányérokra kistányérokat helyezünk. Ha nincs előétel, akkor a leveses tányér jön a lapostányér tetejére.

A kést a tányér mellé, a jobb oldalra tesszük, élével a tányérok felé  fordítva. A villa helye az ellenkező oldalon van, a hegyével fölfelé néz. A kanalat vagy a kés mellé, vagy a tányér  elé tesszük, mellé pedig a kiskanalat. Ha halkést vagy halvillát használunk, tegyük őket a rendes kés, illetve villa mellé.

A savanyúságos, vagy kompótos tányért  a nagy tányértól balra tesszük, jobbra pedig a poharakat helyezzük. Só,- paprika - és borstartó lehetőleg  több is legyen az asztalon.

Uzsonnára  kisebb tányérokkal  terítsünk. A tányérok mellé jobbra a csészealjat és a csészét helyezzük. A kávéskanál helye a csészealj jobb oldala. Mindig a csészealjra tegyük a kiskanalat használat után,   nehogy összepiszkítsa a terítőt.

 

                              

       VISELKEDÉS AZ ASZTALNÁL, EVŐESZKÖZÖK HASZNÁLATA :

 

 Az étkezés az asztalkendő kibontásával kezdődik. Ehhez akkor foghatunk,  ha az első étel már megjelent az asztalon. Az asztalkendőt a térdünkre terítjük. Ha papírszalvétával van terítve,  használat után gombóccá gyúrva  a leszedésre váró tányérba tesszük

 

EVŐESZKÖZÖK, VILLA, KÉS.

 


Az étkezés - Mit, mivel

 

 

A kenyeret az asztalnál sohasem harapjuk, mindig törjük. A kenyérszelet helye mindig a bal kezünknél van.

Ha a vaj nincs adagokra vágva, ne nyúljunk hozzá a saját késünkkel, hanem a vajtartóhoz tett késsel vágunk belőle, és azt a tányérunkra tesszük. Most már a saját késünkkel kenhetjük.

A lekvárt az edényből - éppúgy mint a vajat - nem a saját késünkkel szedjük ki. A felvágottat az oda helyezett késsel szedjük ki. Ha a kenyér meg van kenve, nyugodtan harapjuk.

Ha vendégségben vagyunk és az ételben hajszálat, vagy más találunk, nem illik hangosan meg-jegyzéseket tenni, hanem az evőeszköz segítségével a tányér szélére kell tenni.

Megtörténik, hogy a levest nem tányérban, hanem csészében tálalják. Ebben az esetben a bal kezünkkel a csésze fülét fogjuk, jobb kezünkkel pedig kanalazzuk a levest. A csésze alján maradó néhány cseppet ki is ihatjuk.

Ha a levesben hús, vagy kolbász van, először kivesszük a ránk eső részt, és aztán a levest rászedjük. A darabokat a levessel együtt fogyasztjuk, és nem tartalékoljuk a végére. A húsféléket késsel és villával esszük, kivéve a fasírtot. A fasírt evőeszköze a villa. A húst nem egyszerre vágjuk fel, hanem falatonként. Ha csontos a hús, a villánkkal megtámasztjuk, és a késsel levágjuk a húsdarabokat. Az aprószárnyasok csontját kézzel is megfog-hatjuk.

A rizst csak villával esszük, a tejberizst, és a tejbegrízt pedig kanállal. A gombócot is csak villával esszük. A kompótot kompótos tányéron tálalják, és innen kiskanállal fogyasztjuk, a magvakat nem köpködjük ki, hanem a kiskanál segítségével tesszük félre.

A cukortartóban lévő cukorért ne nyúljunk kézzel, de a kanalunkkal sem, hanem a benne lévő kanállal. A teáscsészét két kezünkkel is foghatjuk, pontosan a hüvelyk és a mutatóujjunkkal. A tortát és krémest és más hasonló süteményeket tortavillával, vagy kiskanállal is ehetjük.

Étkezés után szokás a fogközök és az íny tisztítása fogvájóval. Ekkor ügyelni kell arra, hogy ne az asztalnál végezzük, és másik kezünkkel takarjuk

 

 

 

 A kést fogjuk jobb kezünkbe, hogy a vágás határozottabb legyen vele, a villát pedig a balba. Mindkét evőeszközt   a hüvelyk, a mutató és a középső   ujjunk között tartjuk.   Könnyedén használjuk a kést, nem ízléses a mutató ujjunkat   a villa ágára, vagy a kés pengéjére helyezni. Ha étkezés közben a kést nem használjuk, helyezzük a tányér szélére.   Ha az étkezést befejeztük, az evőeszközöket a tányérra    helyezzük, egymással párhuzamosan, a nyelük jobbra nézzen.

 KANÁL HASZNÁLATA

 

Ne a kanál oldaláról szippantsuk fel a levest, ne szürcsöljünk. Hegyével fordítsuk magunk felé a kanalat, úgy közelítsünk vele a szájunkhoz. Ne az egész kanalat kapjuk be. Kanalazás közben ne döntsük meg a tányért. Étkezés befejeztével   a kanalat lenyalás nélkül   helyezzük a tányérra. Főzeléket, húst, tésztát ne kanállal együnk.

 Kenyeret az asztalnál törjük, ne harapjuk.Ha a kenyeret megkenve szolgálják fel, akkor nem törjük, és a szendvicseket is harapjuk.

Ha a levest csészében tálalják, akkor bal kezünkkel a csésze fülét fogjuk, jobb kezünkkel pedig kikanalazzuk a levest. A maradékot sabad kiinni.

A sülteket vagy egyben, vagy felszeletelve tálalják. Fontos szabály, hogy a tálalóedényen lévő húshoz ne nyúljunk saját késünkkel, azt az odakészített evőeszközzel helyezzük tányérunkra, és saját késünkkel ott folytassuk a feldarabolást.

Lehetőleg ne előre daraboljuk fel az egészet, mindig csak a következő falathoz valót  szeljük le. Az aprószárnyasok    csontját kézbe foghatjuk nyugodtan. / DE libacomb, sertéskaraj nem kézbevaló /

 

 

Függetlenül attól, hogy otthon a családdal étkezünk, ugyanúgy tiszteletben kell tartanunk az étkezési szabályokat. Azért, amiért a családdal étkezünk, nem jelenti azt, hogy tetszene nekik a pecsétes asztalterítő, a szétszórt kenyérdarabok stb.

  •   Az asztalnál, a meghívottak vagy a családtagok legalább 50 cm-re üljenek egymástól.

        
  •   Az asztalra három féle pohár kell kerüljön. A pálinkás pohár, a boros pohár és vizes pohár. A poharak ugyanabból a készletből legyenek.

  •   Használat után, a pálinkás poharat el kell tenni, hogy ne zavarjon a szaga. Erre a célra, egy tálcát használjunk.

  •   A könnyű italokat, étkezés előtt szolgáljuk fel. A poharak és az üvegek egy más asztalra kerülnek, ahonnan, mindenki könnyen kiszolgálhatja magát. A pezsgőt és a konyakot étkezés után fogyasztjuk.

  •   A boros és a vizes üvegeket szimetrikusan helyezzük el, a férfi felére aki majd felszolgálja az italt. Az ásványvizet és a bort erdeti üvegükből szolgáljuk fel.

  •   A virágokat, egy alacsonyabb vázába tesszük, hogy az étkezők láthassák egymást.

  •   Ne tegyünk sok mindent az asztalra, hogy ne zavarja kényelmünket. A sótartó és a bors minden 3-4 személy előtt szükséges.

  •   A só- és borstartóknak, amelyeknek nincs kilyukasztva a teteje, kis kanalakat teszünk bele. A többi fűszert, csak kérésre tesszük az asztalra.

  •   A szósz-t külön edénybe tároljuk. Vigyázat! soha nem tesszük a sültre, a pirére vagy más körítésre, mivel nem esztétikus. Használat után a szósz-t elvesszük az asztalról.

  •   A salátákat külön edényekbe szolgáljuk fel, személyenként egyet. Ajánlott, hogy a sültet salátával diszítsük.

 

Fogak tisztogatását lehetőleg ne az asztalnál végezzük, ha mégis múlhatatlan,     egyik kezünkkel takarjuk el szájunkat.

                          

Kép

                  I  S  M  É  T  L  É  S

 

 

                       Hogyan terítsünk? 


  Használjunk kerámia vagy porcelán tányérokat.
  A teritő legyen lenvászonból, vagy természetes anyagból keszítve.
  Ünnepekkor az asztalterítő és a szalvetták legyenek fehérek, összejövetelekkor, használhatunk színeseket is.
  Egy ünnepi asztalt, a következőképpen kell megteríteni: a leveses tányért az előételes tányér alá helyezzük,
  A villa helye, a tányér bal felén van. Jobbról balra, a használati sorrendben, a villát fogaival felfele helyezzük el. A kést a tányér jobb felére, az élével a tányér fele helyezzük el - a tányértól a legtávolabbi evőeszközt, az első fogáshoz használjuk, és a tányér előtti kanalat, a leveshez, vagy a deszerthez használjuk.
  Az asztalra, soha nem teszünk több mint három kést, vagy kanalat.
  A könnyű italokat mindig étkezés előtt fogyasztjuk.
  A boros és a vizes üvegeket a férfi térfelére, szimmetrikusan helyezzük el, aki majd felszolgálja az italt. Ahhoz, hogy az asztalterítőt ne pecsételjük le, a pohár alá egy tányért teszünk, vagy ennek a célnak megfelelő edényt.
  Az italt az eredeti üvegből szolgáljuk fel.

Viselkedés az asztalnál
  Üljünk egyenesen, de ne feszesen.
  Ne tegyük a lábunkat a szék alá, de vigyázzunk arra, hogy ne nyújtsuk túl előre sem, mert zavarjuk társunkat.
  Az asztalnál, fontos a kezek helyzete. Semmiképp ne tegyünk karunkat, könyökünket az asztalra és ne fogjuk a tányért, amiből eszünk. A helyes testtartás: a könyökünket oldalunkhoz szorítva, csuklónkkal az asztal szélére támaszkodva fogyasztjuk az ételt.
  Mielőtt asztalhoz ülnénk, rendezzük el ruhánkat és mossunk kezet.
  Soha ne együnk gyorsan vagy idegesen.
  Ne beszéljünk teli szájjal.
  Ne utasítsunk semmit vissza,  a házigazdát megsérthetjük.
  Ünnepi vagy a szokásos menüt illik megdicsérni.
  A poharat ne töltsük tele - csak 2/3-át töltsük meg.
  A kanalat és a kést a jobb kézbe kell tartani. Erre nincsenek kivételek. A villát, akkor is a bal kézben tartjuk, amikor a kést használjuk. Csak akkor vesszük át a jobb kezünkbe, amikor felvágtuk pl. a sültet.
  Ha egy evőeszközt leejtünk a földre, kérünk helyette mást.
  A fogpiszkálót ne használjuk az asztalnál. Menjünk félre pl. a fürdőszobába.
  A házigazda utoljára szolgálja ki magát, és utoljára lesz kiszolgálva. Tányérunkat sose töltsük tele.
  Egy tálcáról mindig a legközelebbi darabot vegyük el.

Különleges esetek az asztalnál
  Soha nem adunk át egy evőeszközt, élével az illető fele.
  Ha valaki a sót vagy borst kéri tőlünk, soha sem adjuk át a mellettünk levő háta mögött, hanem előtte.
  Előbb a hölgyek szolgálják ki magukat, aztán az urak és legvégül a házigazda, amikor az edény visszakerült hozzá.
  Az üveget nem adjuk kézről kézre.
  A levest jobbra találjuk. Ugyanígy szedjük le az asztalt.

Néhány baki:
  A kenyeret törjük, míg a szendvicset késsel vágjuk és villával fogyasztjuk el. A kis szendvicseket kézzel fogyasztjuk el.
  A halat nem úgy fogyasztjuk, mint a sültet. A kés ebben az esetben, csak segítségül szolgál. A csontokat a villára tesszük.
  A szárnyas húst nem esszük kézzel. Ezeket általában előkészítve hozzák ki.
  A banánt késsel vágjuk meg és kézzel fogyasztjuk.