Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

              GIANNI    MORANDI

EGYIK  LEGSZEBB DALÁT HALLHATJÁTOK.  MAGYARUL KORDA GYÖRGY ÉNEKLI.

 

 

 


 

 

  

           

      

 

    

Életrajza röviden :

 

1944-ben született. Gyermekkorában szódát és cukorkát árult   a helyi filmszínházban,  szülővárosában, Monghidoróban. 12 éves korában debütált, szülei látva kitűnő zenei tehetségét, a hagyományos iskolából egy bolognai zeneiskolába íratták, ahol alkalma volt kibontakoztatni és továbbfejleszteni zenei tehetségét, dalt és előadásművészetet tanult. Olyan jól haladt a tanulással, hogy pár év múlva már az olasz  Paul Ankaként emlegették. Egykettőre megismerte kitűnő tehetségét a világ.

 

http://www.wix.com"><b>Flash Website at Wix.com</b></a>
Flash Website at Wix.com

Exkluzív sztárinterjú

  • Nõk Lapja

  • Kertész Gábor

  • 2009. 06. 19.

 

- A gyermekkoromról először mindig a piac jut eszembe... és apám. Mindig zárás előtt ment vásárolni, mert a maradék, ami másoknak már nem kellett, mindig olcsóbb volt. Nagyon kevés pénzünk volt, de nem mondanám, hogy boldogtalan gyermekkorom volt. Volt mindenünk, csak mindenből nagyon-nagyon kevés. A húgommal legtöbbször egy kis rongylabdával játszottunk, vagy fadarabokkal... nem voltunk tisztában azzal, hogy szegények vagyunk.

Apám cipész volt. Tisztességes ember, spártai szigorral és sziklaszilárd elvekkel. A napjaimat órára pontosan osztotta be: megvolt, mikor kell olvasnom, dolgoznom, bevásárolnom, játszanom... Hibáznom pedig nem szabadott, mert akkor nagyon megbüntetett. A fegyelmezettség, pontosság, tisztelettudás, amit belém nevelt, később sokat segített a pályámon

A tanulást az ötödik elemi után fejeztem be. Apám azonban ragaszkodott hozzá, hogy tovább pallérozzam az elmém. Sokszor elvitt magával a pártközpontba, ahol, miközben dolgozott, hangosan olvastatta velem a számára fontos könyveket: Marxot, Engelst, Lenint... Hiába hangoztatta százszor Lenin szavait - A vallás a nép ópiuma -, édesanyám összefogott apám édesanyjával, és közösen elérték, hogy elsőáldozó lehessek.

Már kisgyermekként segítettem a boltban - Fényesre csutakold, fiam, olyan tiszta legyen, mintha épp most vásárolták volna! - Később már cipőfűzőket is készítettem, valamint kisebb javításokat is végeztem. Közben persze elkezdtem énekelni... Egyébként apám is énekelt. Énekelt, hogy bátorságot öntsön magába. Az ének egyszerűen kikívánkozik a lelkünkből. A szegénység, az elkeseredettség pillanataiban ugyanúgy, mint amikor túlcsordul bennünk az öröm. Segít, hogy képesek legyünk tovább küzdeni.

Morandit édesapja akkor is a pult mögé parancsolta, mikor autogramot osztogatott.

Reflektor

2009-06-05, 9:44

 

 

„Csillag születik"

- Esténként perecet, cukorkát árultam a helyi moziban. Megbabonázva figyeltem a felnagyított arcokat a hatalmas vásznon, a gyönyörű nőket, az erős férfiakat, a szívbemarkoló történeteket. Aztán egy este a filmszínházban megengedték, hogy énekeljek egyet. Igazi mikrofonba, közönség előtt! Már ez önmagában csoda volt nekem, hát még, amikor a közönség megtapsolt.

Első dalaimat egy híres olasz tehetségkutató-zeneszerző, Franco Migliacci írta. Amikor kiadták az első lemezemet, édesapám nem örült neki. - Fiam, tudom, hogy szeretsz énekelni, de ne szállj el magadtól, az effajta siker csak három napig tart. - Később csodálkozott, amikor fiatal nők tértek be a boltba csupán azért, hogy autogramot kérjenek. De mindezek ellenére ragaszkodott hozzá, hogy tovább dolgozzak. Aztán a második lemezemmel már annyit kerestem, mint amennyit az egész család korábban egy év alatt kuporgatott össze. Ekkor már tudta, hogy nem tarthat vissza.

Az első nagy sikerem a Fatti mandare dalla mamma a prendere il latte (Küldesd le magad anyuval tejért!) volt. Különösen a kamaszok szerették, hiszen akkoriban ők is csak ilyesfajta trükkökkel tudtak a szerelmükkel találkozni.  

  

 

 

Egy idő után úgy éreztük Francóval, hogy ideje komolyabban vennem magam - férfivá érnem, férfidalokat énekelnem. Franco egyszer megmutatott nekem egy dalt, In ginocchio da te címmel. Egy férfiról szólt, aki megcsalta a szerelmét, de rájött, hogy hibázott, és térden állva könyörög, hogy bocsásson meg neki. Enrico Morricone mester vállalta a történet hangszerelését... én pedig meghódítottam vele Európát.

Ritorneró, in ginocchio da te - vagyis térden állva térek vissza hozzád. Ezt az olasz mondatot a hatvanas-hetvenes években szinte minden nő ismerte Európában. És a jóképű énekes-színészt is: Gianni Morandit, aki láttán lányok milliói kaptak sikítórohamot.



17 évesen szerepelt először az olasz tévében. Pedig szegény családba született, gyerekként először cipőt pucolt, majd cukorkát árult a helyi moziban. Akkor még nem is sejtette, hogy pár év múlva az ő arcát nézik majd premier plánban.

– A moziban egy nap elénekeltettek velem egy dalt, ami igazából az első sikerem volt. Adtak egy mikrofont, egy olyan öreg, trombitaszerű darabot, és nekiálltam énekelni. Többen mondták ott körülöttem, hogy milyen ügyes ez a kisfiú. Igazából ez volt az első fellépésem.



– Az első lemezem után bejött néhány kislány az üzletbe, hogy autogramot kérjenek, miközben dolgoztam. Az apám nagyon meglepődött. Mondtam neki, hogy apám, hadd ne jöjjek többet a boltba. De ő ragaszkodott hozzá. Azt mondta: az első lemezed lesz az utolsó is. 

 

Gianni Morandi a római konzervatóriumban végzett, hét évig tanult ott klasszikus zenét. Első felesége Laura Efrikian színésznő volt, két gyermekük született: Marco és Marianna. Fiának két ikerlánya és egy fia van, lányának két fia. Második felesége Anna Dan, kisfiuk, Pietro 11 éves. Az olasz énekes évtizedeken keresztül a nők bálványa volt.

Első feleségemmel Laurával rengeteg filmben játszottunk együtt. Szakmabeliként jól viselte a rajongó hölgyek közeledését, ami sohasem volt zavaró. Őszintén hittem a házasságban, abban, hogy egy életen át fog tartani. Aztán idővel mégis elváltak útjaink" - mondja Gianni Morandi, akinek második felesége, Anna teljesen megváltoztatta az életét.



– Akkoriban Mastroianni 30 millió lírát kapott egy filmért, én pedig majdnem a dupláját! Teljesen elszálltam, azt gondoltam: aki tud, az tud! Persze később megértettem, hogy csak egy marketingeszköz voltam. Én csábítottam be a moziba az embereket, akik zenét akartak hallgatni.

Gianni Morandi ma második feleségével, Annával él Bolognában, akit ötvenévesen ismert meg, és egy közös fiuk is született.

– Ez egy óriási szerelem lett, egy nagy találkozás. Összejöttünk, és 3 évvel később megszületett a fiunk, Pietro. Ő óriási inspirációt, energiát és erőt ad nekem.

 

A dallam, amit mindenki ismer: In ginocchio da te 
 

 

     Hallgassátok meg magyar előadótól is !!!

 
 

 

Úgy szeretlek én amíg csak élek,
Nézd letérdelek s könyörgöm néked

Szerelmedért mindent megteszek én
Nem mehetsz el azért ily könnyedén
Mi az a szó ami visszatart még
Szeretlek én ennyi mért nem elég?

Nem érdekel ki volt most a hibás
csak suttogom mi az ami úgy fáj!
Jéghideg vagy, szemed máshova néz
tekints le rám újra légy az enyém!

Így mondom most el szeretlek téged
nézd letérdelek s könyörgöm néked!

Szeretlek én ennyi mért nem elég
mi az a szó ami visszatart még
nem mehetsz el azért ily könnyedén
szerelmedért mindent megteszek én!

Így mondom most el szeretlek téged
nézd letérdelek s könyörgöm néked!

Így mondom most el szeretlek téged
nézd letérdelek s könyörgöm néked!

Így mondom most el szeretlek téged
nézd letérdelek s könyörgöm néked!

Így mondom most el szeretlek téged
nézd letérdelek s könyörgöm néked!

 
 
 

„A világ a lábaim előtt"

- Felfedezett a televízió és a mozi. Emlékszem, amikor az első filmem első jeleneténél csattant a csapó, nem tudtam megszólalni. Akkor értettem meg, hogy abba az életbe kezdek bele, amelyik után az a most már oly távolinak tűnő perecárus fiú vágyakozott, ott, a mozi széksorai között. Aztán, amikor hónapokkal később megláttam magam a vásznon... talán nem is volt nagyobb boldogság. Később beleszerettem egyik filmbeli partnerembe, Laura Efrikianba, több mozifilmet készítettünk együtt, két gyermekünk van, Marianna és Marco, tizenhárom év házasság után váltunk el.

Emlékszem, akkoriban azt hittem, jó színész vagyok. Olyan, mint Marcello Mastroianni, Sophia Loren vagy Gina Lollobrigida. Majdnem kétszer annyit kerestem egy filmmel, mint Mastroianni, de nem értettem meg, hogy az emberek a dalaimért fizetnek, nem pedig a játékomért.

Aztán a hetvenes években változni kezdett a világ, változni kezdett Olaszország. Elmúlt a hatvanas évek optimizmusa, minden, aminek én voltam a szimbóluma. A vietnami háború idején egy fiatal firenzei fiú felkeresett egy dallal - a legszebbel, amit valaha is énekeltem. Egy amerikai fiúról szólt, aki úgy, mint én, szerette a Beatlest és a Rolling Stonest (C'era un ragazzo che come me amava i Beatles e i Rolling Stones), de le kellett tennie a gitárját, és elmennie Vietnamba embereket gyilkolni. Bár a menedzsereim nem akarták, hogy elénekeljem, én ragaszkodtam hozzá. Lehet, hogy nem illett ahhoz a Giannihoz, akit mindenki ismert és szeretett, de éreztem, hogy a „rózsaszín" hatvanas évek lezárultak. Új világ jött.

A személyes kedvence, egy igazi "protest song: C'era un ragazzo

 
 

„Nagyon fájt a sikertelenség"

- A hetvenes évek közepére elfelejtettek. Próbálkoztam ugyan - dalokkal, lemezekkel, fellépésekkel, televíziós szerepléssel -, de senkit, tényleg senkit sem érdekeltem. Az egyik lemezemet összesen háromezren vették meg. Ekkortájt sokat jártak eszemben apám szavai. Igen, ő megmondta, hogy a csodának egyszer vége lesz. Azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy ez ennyire fog fájni. Hogy ne emésszen el teljesen saját bánatom és kétségbeesésem, zenét kezdtem tanulni. Nagybőgőn játszottam, és a következő években megismertem Mozartot, Schubertet, Verdit, közben pedig énekeltem, ahol tudtam.

Felesége nem szereti a nyilvánosságot, de a Nők Lapjával kívételt tett

Felesége nem szereti a nyilvánosságot, de a Nők Lapjával kívételt tett


1985-ben az olasz televízió kiválasztott egy tévéfilm főszerepére. A történetet mintha csak rólam írták volna: egy lecsúszott énekes beleszeret egy lányba, utánamegy Budapestre, és a film végére nemcsak a szívét nyeri el, de a fénybe is sikerül visszakapaszkodnia. Az Uno su mille című dalban azt énekeltem, hogy sosem szabad feladni, hiszen bármennyire is elbánt velünk az élet, ezerből egynek sikerül újrakezdeni, és miért ne épp mi lennénk az az egy?

Ez lett a dal, amely miatt visszafogadtak az emberek a szívükbe. És ez az a dal, amelyért sosem fogom Budapestet elfelejteni, hiszen itt énekeltem el először, és itt forgattuk azt a filmet, amelyik visszahozta a fényt az életembe.

2008-ban, a San Remói fesztiválon is elénekelte az Uno su mille című dalt:

 

 

Ismét megszeretett a közönség. És ötvenéves koromban Bolognában, egy barátom lemezstúdiójában megismertem egy csodálatos nőt, Anna Dant. Tizenkét évvel volt nálam fiatalabb, menedzser lány, hatvan ember főnöke egy számítástechnikai cégnél. Később, amikor a közös gyermekünk megfogant, eladta a céget. A fiam, Pietro mindjárt tizenkét éves.

„Most boldog vagyok"

- Jó érzés kimondani, hogy elégedett vagyok az életemmel. Az elmúlt évben egy szál gitárral jártam Olaszországot, és énekeltem az embereknek. Magamról, az elmúlt évtizedekről. Hamarosan pedig Magyarországra utazom, ahol ugyanezt tervezem, igaz, nagyzenekarral. Remélem, hogy kíváncsiak lesznek rám és az olasz dallamokra. Négy évtized történelmére, érzéseire. Remélem, hogy aki eljön, látni fogja, a világon egyetlen dolog létezik, amin nem fog az idő. Ez a muzsika.

 

 

 

 

Talán legnépszerűbb filmszerepe a " Térdenállva jövök hozzád " című filmben volt. Betétdalát sokan dúdolják, népszerű magyar előadóművészek is gyakran veszik műsorukra. Íme néhány kép a filmből .

 

 

Karrierje során  49 millió lemezt adott el hazáját és az egész világot beleértve. Megérdemli, hogy néhány fényképét bemutassunk, hogy a fiatalok is megismerjék  szüleik  egyik kedvencét. 

 

 

  

   

 

                     V É G Ü L . . . .

   

 

 

 Riport Morandival budapesti tartózkodása idején :

 

Gianni Morandi Budapesten hódított

 
 
 
a cikkhez kapcsolódó kép

RTL Bulvár
2009-06-30, 9:10

Az olasz amorózó életében kétszer volt szerelmes, de akkor nagyon.


Többezer lány és asszony énekelte Gianni Morandival a 60-as évek legnagyobb olasz slágerét a Margitszigeten hétvégén. A szívtipró olasz énekes nem okozott csalódást: budapesti látogatásán ugyanolyan romantikusnak bizonyult, mint azok a figurák, akiket több mint 20 filmjében játszott.

– Romantikus vagyok, a dalaimban is, mindig is a szerelemről énekeltem, a szenvedélyről, a kétségbeesésről, az örömről, a lelkesedésről, az emlékekről, álmokról. A dalaimban ezekről mesélek, és természetesen a saját lelkemről.

Az örökifjú amoroso a Reflektornak elmesélte, hogy életében csak kétszer volt igazán szerelmes. Első filmbéli partnerét, Laura Efrikiant vette el először, ma pedig második feleségével, Annával él Bolognában.




– Nagyon erős szerelmet életemben kétszer éreztem. Laura, az első feleségem iránt, és Anna iránt, akit akkor ismertem meg, amikor már idősebb voltam. Óriási pillanat volt, és ő olyan asszony, akitől óriási életerőt kaptam. Nagyon intenzív szerelmet adott, és sok energiát is, hogy folytassam az életemet, és a zenei karrieremet. Én egy olyan nőt szeretek, aki nagyon önálló, aki nem függ más emberektől. Aki nem veszi fel a társaság szabályait, és nem mond mindenre igent. Nekem az olyan nő tetszik, akinek saját személyisége van. Legyen munkája, saját álmai, és törekedjen arra, hogy valóra is váltsa őket.



– Igazából egy kicsit félénk vagyok. Ezért mindig virágokkal töröm az utat magam előtt. Vörös rózsát küldök, kitartóan. Ha nem válaszol, akkor újabb vörös rózsák érkeznek. Ha erre sem válaszol, megint vörös rózsák. Ha így sem, akkor felhívom, hogy miért nem válaszolsz?

Gianni Morandi tehát kedves, közvetlen, lelkes, és nagyon olasz. Szerinte a világ legszebb szava a köszönöm, amit minden nyelven igyekszik megtanulni