Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 
 

            AZ    ABORIGINÁLOK

 

 

http://tripwow.tripadvisor.com/" style="color:#c60">make a slideshow</a> for free.</div></div>

Abók Slideshow: Mamika1968’s trip to Budapest, Hungary was created by TripAdvisor. See another Budapest slideshow. Take your travel photos and make a slideshow for free.

 

 soundboard.com

 

 Ebben a fejezetben  szeretnék szót ejteni Ausztrália őslakosairól, az aboriginálokról, ahogyan ott nevezik őket. Személyesen nem volt alkalmam találkozni velük , csak elbeszélésekből tudtam képet alkotni róluk. Eléggé torz képet, mint utólag kiderült,. Mivel nem elégítetttek ki az ott hallottak, itthon  módomban volt az irodalom segítségével  megismerni különleges álomvilágukat, művészeküket , életútjukat.Megkedveltem őket tiszta szívemből.

 

 

 

Amikor  az első európaiak   megjelentek Ausztráliában, kőkorszaki életkörülmények között találták az őslakókat. A földet nem művelték, hanem folytonosan vándorolva kerestek táplálékot maguknak. Leginkább kígyókon, gyíkokon, rovarokon, hernyókon és gyökereken éltek.A hangyabolyokból mézet zsákmányoltak.  A sekély öblökben dárdaszerűséggel halászgattak.Csónakból is próbáltak halakat elejteni. Vízi járműveik éppoly silányak, mint összetákolt kunyhóik. Mindenesetre csodálatra méltó ügyességgel bánnak velük, nagyon gyorsan eveznek, és vakmerően mérföldekre is kimerészkednek a nyílt tengerr

 

 

Férfiak, nők ,gyermekek teljesen meztelenül jártak. Ezért sokkal  szorosabb kapcsolatban éltek a természettel, mint bármely más nép a világon, és tökéletes elszigeteltségükben  az életmód, a szokások  és a hiedelmek olyan formái fejlődtek ki, amelyekhez hasonlót egyetlen más emberfajnál sem találunk. A bennszülöttek láthatatlan szellemvilágban hisznek. Szerintük  minden élőlény a szellemvilágból jön, és halála után ide tér vissza. Hogy megnyerjék  a szellemek jóindulatát, különböző szent szimbólumokat használnak, rituális cselekedeteket hajtanak végre.  Kötelességüknek érzik, hogy különböző vallásos ceremóniákkal az ősök életét újra meg újra megjelenítsék az élők számára.

 

 

 

 

 

 Becslések szerint  30.000 éve élnek  az abók az Ausztrál kontinensen.   Sajnos a felfedezők és utódaik  a rendkívül primitív körülmények között  élő, meztelen benszülötteket  egyszerűen nem tekintették  embereknek. A telepesek egyre beljebb üldözték őket  a kontinens vadabb,és terméketlenebb területeire, Büntető expedíciókat indítottak ellenük, így akarták őket "rendre tanítani ". A  fehér birkapásztorok, akik nyájaikat legelőről-legelőre terelgették, elűzték a feketéket arról a földterületről, amit kiszemeltek maguknak. Erre igen hatékony eszközük volt : a puskájuk. Hát nem szégyelték használni. De a fegyvereknél jóval több áldozatot követeltek a járványok. Az európaiakkal együtt megjelentek a himlő, az influenza és más    betegségek kórokozói, amelyekkel szemben az őslakosok szervezete nem volt ellenálló.

 

 

 

Persze védelmükre kelnék mielőtt  bárki azt gondolná, hogy ezek az emberek nem törekedtek a jóra. Elmaradottságuk egyenes következménye részben a földrész természetadta  sajátosságainak, részben annak, hogy minden szomszéd néptől el voltak zárva.Az ausztrál földrészen  nem volt se termeszthető növény, se háziasítható állat.,mikor ezek a törzsek ott letelepedtek.Az őslakók csak vadászatból élhettek, és néhol, a partvidéken ,halászatból. Mivel pedig a vad hamar kipusztult, vagy elmenekült onnan, ahol egy-egy törzs megtelepedett,vándorló életre kényszerültek. Hadd említsem meg egy igen fontos élelemszerző fegyverüket, a bumerángot, ami a maga nemében egy zseniális találmány .A valóban eredeti abo-találmány középen körülbelül 120 fokos szögben van hajlítva és lapjai a két végén   kicsit elcsavarodnak egymástól. A bumeráng elhajításának  szabályai vannak. Valahogy így szólnak : A bumerángot a jobb kezünkbe fogjuk. Csakis a csücskét ragadjuk meg oly módon, hogy félig legyen csak a tenyerünkben, és hüvelykujjunk és középső és mutatóujjunk  úgy fogja át, hogy  amikor eldobjuk, ne akadályozzuk mrg pörgő mozgását. A bumeráng másik végével a repülés irányába mutatunk. Karunkat hátrahajlítjuk, és dobásra lendítjük, elengedve a bumerángot. Amikor a bumeráng  kezünket elhagyja, körülbelül függőleges állásban legyen. A többi már csak gyakorlat kérdése.

 

 

 Mesterien kezelik ezeket a különleges szerszámokat , és valóban, ha nem találják el a kiszemelt áldozatot, a szerkentyű bizony visszajön a gazdájához.

 

 

 

 Valaha egész Ausztrália    az abóké volt. Aztán jött a csapás: betette lábát ide is , hívatlanul a fehér ember. A gátlástalan telepesek  elindultak a  csordájukkal  nyugat felé , és elfoglalták az útjukba eső   legjobb legelőket, anélkül,  hogy bárkitől  engedélyt kértek volna. Hogy  azon a földön emberemlékezet óta bennszülött törzsek éltek ,és éhen-szomjan vesznek, ha a vadat most elűzik onnan, és a néhány forrást, ahol vizet találhatnak, elrabolják tőlük, - erre senki sem gondolt. A feketék, mivel vadászniuk nem volt mire, kénytelenségből rákaptak a nyájak, csordák fosztogatására, a telepesek    pedig rendszeresen írtani kezdték őket. A telepesek , erőszakos beavatkozásaikkal a harcok egész sorát váltották ki a környékükön élő őslakók között, persze ez jó ürügy volt arra, hogy szabadon végezhessék megtorló expediciójukat.Az őslakóknak végül nem maradt hova visszahúzódniuk a fehér terjeszkedés elől, mást nem tehettek,mint hogy elismerjék őket  uraiknak.

 

Az elveszett területeken ottmaradtak az ősök szellemei. A bennszülöttek hite szerint az ősök szellemei körülveszik és segítik őket, de a szellemek csak ott vannak, ahol az ősök éltek.Nem vándorolnak a törzzsel. Mikor tehát a telepesek a bennszülötteket kiszorították, azok egyszerre nyomasztó magányba kerültek.Szemére hányták a fehéreknek, hogy a z otthonaikon kívül  az ősök lelkeit is "ellopták." Ezzel a bennszülöttek kapcsolata megszünt a szellemekkel, és minden erkölcsi tartásukat elvesztették.Annyira, hogy  életösztönüket, életkedvüket is elvesztették. Szerencsére időben megszólalt a fehérek lelkiismerete.Hathatós intézkedéseket tettek az üldözöttek megmentésére.Megszervezték egészségügyi ellátásukat, élelmet osztanak ki számukra, missziós iskolákat állítottak fel, és megkísérelték letelepíteni, munkára nevelni a kóborló nomádokat.

 

 

Ma már a törvényes helyzetüket is jogszabályok állapítják meg, segítve ezzel, hogy az abók be tudjanak illeszkedni a fehérausztrálok életformájába.

                                        

                                                
                

              

 Csak nagyon szerényen jegyzem meg itt a végén ,hogy a fennt leírt állapotok az 1770-es  években uralkodtak, amikor Európában  az ipari forradalom  időszakát élték  a fehérek, épültek a  vasutak, felfedezték a gőzgépet stb.Ausztráliában folytatott "tevékenységük" következményeként tizedére csökkent  az őslakosok száma.   / ma már növekvő tendenciát mutat. /  No komment....

 

Az sem mellékes körülmény, hogy a világtörténelem  folyamán az ember-ember elleni    legaljasabb pusztításokat a  " kulturált  "  fehér ember  végezte. Namármost tessék mondani,  mire is vagyunk  ennyire büszkék ????????????? .Nem kéne néha egy csöppet elpirulni ????. És nemcsak az aboriginálokról beszélek !!!

 

 

 

 

 

 

foldgomb.jpg

 

 7,7 millió négyzetkilométernyi területével országnak szinte a legnagyobb, földrésznek a legkisebb még akkor is, ha hozzászámítjuk Óceániát: Új-Guineát, Új-Zélandot és több ezer apró szigetet szerte a Csendes-óceánban. Nemcsak a csillagaik mások, az évszakok is fordítva érkeznek hozzájuk: a tél májustól októberig, a nyár novembertõl áprilisig tart. Januárban aratnak, júliusban dideregnek. A sivatagban pedig mindezt naponta átélik: a nappali 50 fokos hõség este fagypontra zuhan.

 

A legtávolabbi emberlakta földrész Magyarországtól 20 000 kilométerre, leszakadva társaitól érintetlenül õrzött meg több õskori növény- és állatfajt és a bennszülöttek 40 000 éves mûveltségét. A fehér ember mindössze 200 év alatt véget vetett ennek. Modern országot épített, meggazdagodott, de közben felszámolt több száz õslakos törzset, nyelvet, sok-sok természeti kincset. Tasmániából például eltûnt az utolsó bennszülött és az utolsó erszényes tigris is. László Noémi: Ausztrália Ausztrália Ausztrália Pápua Új-Guinea Új-Zéland Tuvalu Ausztrália egyetlen, Óceánia sok apró államba szervezõdött. Zászlójukon a brit felségjel az angol gyarmatosítókra utal, a csillagok Dél Keresztjét rajzolják ki, amely épp oly ismert csillagkép a déli félteke égboltján, mint nálunk a Göncölszekér.

 

zaszlok.jpg

Erszényes itt a kenguru, a koala, a farkas, a repülõmókus, az oposszumegér de még a ronda, büdös és vérfagyasztóan jajongó tasmániai ördög is. Az erszényes numbat 52 fogával naponta 15000 termeszt is megrág, a mackószerû vombat szívesen barátkozik az emberrel. Különös, õskori állat a kacsacsõrû emlõs és a hangyászsün: tojást raknak, de kicsinyeiket szoptatják. Káprázatosan színes Ausztrália és a szigetek madár- és növényvilága. A lantfarkú- és a paradicsommadár pompás tollait az új-guineai pápuák is "kölcsönkérik".

 

noname.jpg

Itt nõnek a világ legmagasabb fái, a 150 méteres eukaliptuszok, a hasas, üreges baobab börtönfa, óriás pálmák, páfrányok, 600 orchideafaj. A modern Ausztrália mára már észbe kapott, és 500 nemzeti parkban próbálja menteni a természet és az õsi mûveltség értékeit. A leghíresebb az Uluru Nemzeti Park, az ország közepét elfoglaló sivatagban. Itt van Ausztrália vörös szíve, az Uluru (Árnyékot vetõ hely), angol nevén Ayers Rock, a világ legnagyobb egy darabból álló sziklatömbje. 350 m magas, 3,5 km hosszú és 2,5 km széles. Oldalait a szél és a hõingadozás simára csiszolta. Az izzó vöröstõl a liláig napszakonként változtatja színét. Az õslakók szent hegye, akárcsak az ibolyaszínû Kata Tjuta (Sok fej) vagy Olga-hegy 36 sziklakúpja. Hitük szerint itt lakik Ungud, a szivárványkígyó, minden élõlény õsanyja. A sziklákra semmi pénzért fel nem másznának, de a barlangokat évente felkeresik, a falfestményeket felújítják, hitüket szertartásokkal megerõsítik. Védettek ezek az észak-ausztráliai óriási gránitgolyók, az Ördög Kövei is. Kengurulábvirág Erszényes nyest Tasmániai bozótwallaby

 

hegy.jpg

Pápua „mobiltelefon”. Az üreges fát pálcával ütögették. Másképp, ha halálesetet vagy esküvõt adtak hírül a távollevõknek. A keleti part mentén, a kéklõ tenger felszíne alatt, négyszer akkora területen, mint Magyarország húzódik Ausztrália másik természeti csodája, a Nagy-korallzátony. Hatalmas gát, amely tengernyi elhalt korallpolip meszes vázából épült 25 millió év alatt, és épül ma is. Az ágbogak között 1500 tarka halfaj úszkál. 

 

aboo-xdd.jpg

. A gyarmatosítók megjelenése elõtt másfél millió bennszülött 6-700 törzsbe tömörülve, mintegy 250 nyelvet beszélve 40 000 éven át békésen osztozott Ausztrálián. Az élethez szükséges minden tárgyuk elfért egy pálmalevélbõl font zacskóban, a kezükben vagy övükbe, karpántjukba tûzve. Fegyvereiket, a bumerángot, a lándzsát, az íjat, a hurkot csak vadászatra használták. Nem fosztották ki a gazdagon termõ erdõket, vizeket, de a sivatag homokjában is meglelték vizüket, élelmüket. Ismerték és tisztelték az egész teremtett világot. Igyekeztek mindennek a javára lenni. Igazi környezetvédõk voltak. No meg csillagászok, orvosok és mûvészek. A törött csontot egy-két nap alatt összeforrasztották, hiszen a törzs vándorolt tovább, a betegnek talpra kellett állnia. Ismerték a telepátiát vagy gondolatátvitelt. Vándorlás közben mélyen összpontosítva, némán is tudtak beszélgetni. Írásra nem volt szükségük. Énekben, versben õrizték történelmüket, húzták meg a törzsek közti határokat, és mesélték el hitregéiket. Üzenetet és tanítást hordozott minden rajz, amit testükre, tárgyaikra és szent barlangjaik falára festettek. Mintha röntgenképek lennének: felülrõl és belülrõl – az égiek szemével – látták az alakokat.

 

birkak.jpg

 Az ausztrál gyapjú világhírû. Gyapjútermelés terén az ausztrálok világelsõk. Országukban tízszer annyi a juh, mint az ember. A nyájak védelmében, a dingókutyák ellen emelték a világ leghosszabb, 2500 kilométeres kerítését. A juhnyírás komoly erõ- és ügyességi próba a farmerek számára.

 

kook.jpg

1770-ben James Cook felfedezte, 1788-ban az angol flotta 750 fõs legénységgel és 750 fegyenccel birtokba vette Ausztráliát. Leszármazottaik és a késõbbi telepesek 200 év alatt sok értéket hoztak létre, de legalább annyit meg is semmisítettek. Új-Zéland címere egyensúlyt sugall. A valóságban a fehéreké a hatalom. Sydney a világ egyik legszebb kikötõvárosa. Jelképe a dán építész, Jörn Utzon által tervezett Operaház. Egy millió fehér csempével burkolt kupoláit kagylóhéjakhoz is, dagadó vitorlákhoz is hasonlítják. Egy félsziget csúcsán, ég és víz kékjében fehéren szikrázva köszönti a tenger felõl Sydneybe érkezõket. Mögötte, az öböl fölött merészen ível a Harbour Bridge, a világ legszélesebb hídja. A legnagyobb tengerjárók is átférnek alatta. Ausztrália aranybánya volt a betelepülõk számára. Miközben a bennszülötteket lustának és butának hitték, csupán szolgának vagy turistacsalogatónak használták, õk maguk mohó szorgalommal fosztották ki föld és víz kincseit: aranyat, ezüstöt, rezet, uránt, szenet, gyémántot, opált, igazgyöngyöt, erdõt. Ausztráliában egy-egy farm akkora, mint egy kisebb ország. Harmadikok a világ búzapiacán, de jelentõs a vágómarha kivitelük is. A hatalmas gulyákat helikopterrel terelik. A félvad, szilaj teheneket megfejni nem lehet, így a tanyán élõ gyerekek éppúgy pasztõrözött tejet isznak, mint a városiak. Vasút helyett vonatkamionok járják be a végtelen, lakatlan tájakat. vulkánok, gejzírek, vízesések és gleccserek, no meg a faragványaikról és tetoválásaikról híres, világosabb bõrû maori bennszülöttek hazája.

 

terkep.jpg

 

 Az ausztrál bennszülöttek õsi fegyverét, a bumerángot vadászathoz és harcban használtak. Késõbb lett sportszer belõle. Az elsõ bumerángot 1770-ben hozta magával Európába Cook kapitány. Szinte függõlegesen kell eldobni, a teniszben szokásos szerváláshoz hasonlóan, és vízszintes pályán tér vissza a repülés végén. Ha valaki röptében akarja elkapni, nem árt, ha óvatos: óránként kilencven kilométeres sebességgel indul, és ötvennel tér vissza. A bumerángról vagy hajítófáról a bennszülöttek szép legendát költöttek: „Az álmok idejének elsõ napjaiban az emberek nem bírtak kiegyenesedni, olyan közel volt az ég a földhöz. Ezért aztán négykézláb másztak. Az egyik bölcs öreg éppen szomját oltotta a tónál, amikor megpillantott egy vízbõl kiálló botot. Megpróbálta feljebb tolni vele az eget. Sikerült is felnyomnia az égboltozatot, és az emberek végre felegyenesedhettek. Ám a nagy teher alatt a bot meghajlott. Az öreg eldobta, de a bot visszarepült. Megint eldobta, újból visszaszállt. Tetszett az öregnek a dolog: örült, hogy ilyen hûséges társra lelt, ezért megtartotta, és bumerángnak nevezte el.”

 

sid.jpg

 

 

nonamerrre.jpg

 

   

 

Van egy földrész, tudod-e:

Pusztaság a közepe.

Három napig, három hétig

Nem éred a hossza-végit.

Mossa minden oldalán                                          

Tasmán tenger, Korall tenger,

Indiai óceán.

Rajta, míg a szem elláthat,

Vörös tájak, sárga tájak,                                       

Esőerdők, ligetek,

Vakítóan kék egek,

No, és címerállata?

Tüskés ördög? Fóka? Sárkány?

Kenguru? Vagy koala?

Egyik ugrál, másik alszik.

Hullám hullámra viharzik,

Rövid, hosszú, mély, magas,

Suhanó hullámlovas,

Színes halak, lomha rákok,

Eukaliptuszpalánták,

Fölcikázó bumerángok.

Ideje is így cikázik.

Negyvenezer éve játszik,

Őslakossal, telepessel.

Csatasorok mögül leskel:

Festett arc és harci láz,

Ember emberre vadászik –

Szikrázik a levegőben

Sok istenhez sok fohász.

 

László Noémi: Ausztrália

 

http://youtu.be/bvPoRK2V54Q