Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ausztrália felfedezése BEVÁNDORLÓK

 

                     A  U  S  Z  T  R  Á  L  I  A 

noname2.jpg

 

noname44.jpg

 

 

noname444.jpg

 

Ausztrália
1. hullám: 1849 - 1867
Ebben az idoszakban a könnyebb megélhetés reményében útnak indulók leginkább Amerikába tartanak, Ausztráliában inkább a szabadságharc menekültjei kötnek ki. Mások, foleg nincstelen parasztok az aranyláztól fellelkesülve Londonba hajóznak, majd ott felismerve az új lehetoségeket, tovább vándorolnak Ausztráliába. (Ekkoriban ugyanis a telepesek ösztönzésére a betelepüloknek ingyen hajójegyet, majd ingyen földeket garantálnak.) 
 

nevtelen111.jpg

2. hullám: 1868 - 1918
Szakemberek, földnélküli parasztok próbálnak szerencsét az óhazától messze. 
 

nevtelen3w3w.jpg

3. hullám 1919 - 1944
Még mindig szerény méretu a bevándorlás: 272 magyarországi születésu ausztrál lakost tartanak nyilván.  Az elso világháború utáni nyomor uzte a kivándorlókat új hazába, sokak Trianon miatt lettek földönfutók. Kezdetben sokan próbálkoztak Törökországban, ahol Kemal Atatürk reformjainak megvalósításához  igen nagy becsben tartották a magyar szakmunkásokat, munkájukat jól meg is fizették. Késobb azonban már nem volt rájuk olyan égeto szükség, miután a törökök is egyre képzettebbek, tanultabbak lettek. Ezért innen is továbbálltak a magyarok. Egymás közt terjedt a hír, hogy Sidney szintén tárt karokkal várja a jól képzett szakmunkásokat. A jó szakemberek hamarosan érvényesülni tudtak: muhelyeket, gyárakat alapítottak, önállósodtak. Mások importtal foglalkoztak, kiváló magyar gyógyszereket, vegyészeti termékeket forgalmaztak.

A magyar emigránsokról a legtöbb országban hiányosak a felmérések, nincs megfelelo számú adat róluk, ellenben Ausztráliában kelloképp számon tartanak minden etnikumot. Bevándorláspolitikájuk minden ország közül talán a legtoleránsabb. Anyanyelvi szintu oktatást biztosítanak számukra. Öt nagyvárosban anyanyelvu "Telefon Tomács Szolgálat" áll a bevándorlók rendelkezésére. Az 'etnic' ügyekkel miniszteri szintu fohatóság foglalkozik. (Hasonlóképp Kanadához). (Commonwealth Department of Immigration and Ethnic Affairs).
Sidney elso presszóját is magyar ember alapította. (De mikor?)

Harden Erno 1931-tol a Shakespeare Head Kiadóvállalat szerkesztoje, majd tulajdonosa egyesületet alapított, mely egybefogta a kinti magyarságot. Elotte csak vendéglokben találkoztak, ahol magyar szakács fozött a vendégekre. Az egyesületben beszélgettek, kártyáztak, eloadásokat szerveztek. Egészen a II. világháború kitöréséig fennmaradtak, akkor önmagukat oszlatták fel, elejét véve annak, hogy ellenséges elemként gyanúba keveredjenek.

1932 szeptemberében Szigeti József hegedumuvész eloadókörútján Sidney-ben díszvacsorát adott az egyesület a muvész tiszteletére.

A harmincas évek vége felé kivándorolt magyarok kifejezetten a nemzeti szocialisták elol menekültek. Ausztrália készen állt 15 000 menekült befogadására, ám a távolság miatt csak 6500 menekült választotta e földrészt. 1936 és 1940 között mintegy nyolcszáz új bevándorlót regisztráltak.

 

 

nevtelenoooo.jpg

Az anticipatory refugee-k (bajt megelozo menekültek) túlnyomórészt zsidó, vagy részben zsidó származásúak, és kivétel nélkül a nyugati típusú demokrácia hívei. Útjuk többnyire Anglián át vezetett Ausztráliába. E korszak menekültjei még az óhazában egzisztenciát teremtettek, megfelelo szellemi és anyagi bázissal rendelkezve érkeztek ide, többnyire érett, középkorú családfok és családjaik. Még otthon tájékozódtak az ausztrál viszonyokról, fölkészülten utaztak be. Nagy számban akadtak köztük egyetemet végzett, értelmiségi foglalkozást uzo szakemberek.

Az 1936-ban hozott bevándorlási törvány értelmében 200 fontot kellett felmutatni a bevándorlóknak. Ez azonban nekik nem jelentett gondot. Mivel idejekorán felismerték a háború veszélyeit, még idoben felkerekedtek, így minden vagyonukat, bútoraikat, családi értékeiket magukkal tudták menteni. A zsidóságot nemzetközi zsidó szervezetek és a helyi zsidóság is segítették. Elhelyezkedésük sem okozott gondot: az ausztrál társadalomnak szüksége volt a szakértelmükre a háború alatti ínséges idokben. Egyedül az átlag ausztrál állampolgárok bizalmatlanságával, idegenkedésével kellett megküzdeniük: Beilleszkedésük eleinte nehezen ment.

 

nevtelen.jpg

Beilleszkedés Ausztráliában
A magyar emigránsoknak, jóllehet szakértelmet, értékes importcikkeket hoztak az országba, mégis nehéz volt a beilleszkedés: az ausztrál lakosság túlnyomórészt angolszász származású volt, akik büszkén hangoztatták kelta eredetüket, és minden más származású lakost lenéztek. Másrészt pedig idegenkedve fogadtak mindenfajta újítást, pontosabban szólva csakis az Angliából érkezo újdonságokat üdvözölték. A két világháború között bevándorolt magyar, német, osztrák lakosságot ellenségként tartották számon, hiába nyilvánvaló, hogy politikai menekültek voltak mindannyian. Akadtak, akiket rövid ideig internáló táborba is zártak.

Ezek azonban csak kezdeti nehézségek: késobb mégis sikeresen beilleszkedtek, közülük sokan kerültek vezeto szerepbe, különösen az intellektuális életben


Mészáros Andor    szobrász
Fabinyi Andor        könyvkiadó
Molnár György        építész, karikaturista
Orbán Dezso            festomuvész
Barcs Imre            újságíró

(szereplésük java a háború utánra esik).

 

nevtelen333.jpg

Édes koala macik, pimasz kenguruk, jóképű szörfös srácok, csodálatos tengerpart, szép városok és vidám bennszülöttek jellemzik a világ egyik legszebb és legkülönlegesebb földrészét.
Egyrészt a legpusztább és legszárazabb kontinens a világon, ráadásul nyomasztóan sík. Másrészt viszont élénk kék ég, fahéjszínű talaj, lakatlan völgytorkok és bizarr állatvilág jellemzik. Ritkán lakott ország, mely méreteiben az USA-val vetekszik, de népessége alig több mint Hollandiáé.
.
Lakóinak többsége az óceántól 20 km-re lelt otthonra, életük extrovertált, melyben a virágzó tengerparti kultúra és a Barbie-lét áll a központban.
Az őslakosok zöme, a jóléti gyarmatosítás áldozataiként a segélyektől és alkoholtól szenved.
.
Eredet és időjárás
Ausztrália földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense, amely Ausztrália és Óceánia részét képezi. Politikai értelemben az Ausztrál Nemzetközösség rövidített neve.
Az Ausztrál Nemzetközösség területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre a 10. és a 40. szélességi kör között található.
Latin neve a terra australis incognita kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja.
Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző.
 

ausztralia-map-blog3.jpg

.
Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.
A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket.
Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)
A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.
Kenguruk és koalák
Az esőerdőkben 18 000 növényfaj van, ahol még 2500 évesnél idősebb fák is vannak. Az erdők egyik nevezetes állata a bársonyos aranymadár. A sivatagi területeken él a tüskés ördög és a teve. A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken élnek az eukaliptuszok és a páfrányok.
Itt honos a koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), rengeteg kisemlős, rovar és a kacsacsőrű emlős is.
Ausztrália címerállata a kenguru. A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes állatai. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru.
A tengerben élénk színű halak, rákok, puhatestűek és az oroszlánfóka élnek harmonikus életet.

11994.jpgvlcsnap-10767.jpg180px-australia_cairns_koala.jpg

 

madar-150.jpg

                                     


A bennszülöttek és James Cook
A gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek életével. A 18. századig szinte teljesen lakatlan volt a földrész. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek.
A mítoszok szerint a bennszülöttek ősei óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek.
A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el.
1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze.
1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, és felfedezte Új- Zélandot.
1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és őfelsége III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta 1770. augusztus 22-én.

1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája január 18-20-a között érkezett a mai Sydney területére, amit Sydney Cove-ra kereszteltek.
1817-ben Matthew Flinders javaslatára a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezték el.
Tasmania első települése 1803-ban jött létre, 1826-ban Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát. A brit korona 1823-as törvényével életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot, azaz a felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet
Eleinte a felfedezők és bennszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei – amely a megélhetésüket biztosította – veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte.
 

nevtelen44444.jpg

 

 

Népesség, vallás
Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású. A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból, valamint Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.
A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.
Az ausztrálok többsége vallásos, 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol

 

.
Ide mindenképpen menj el vagy próbáld ki :

 


1. Hajózás komppal Sydney-nél, ami a kör alakú Rakparttól a Manly szörfparadicsomig tart.
 

sydney-20opera-20house-20australia.jpg

 

2. Nézd meg az Ulurut, más néven Ayers Rock-ot. Ez egy óriási sziklamonolit Ausztrália Vörös központjában. Szakrális határkő az őslakosok számára, bizarr látvány és turistaút a látogatók számára.

 

r328007_1474122.jpg


3. Bérelj lakóhajót.  Ha ilyet bérelsz átélheted a nagy barna Murray folyó csodáit.

 

ian-and-helen-019.jpg