Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TELEFONÁLÁS


 

 

Kép

 

 

  •   Amikor csenget a telefon, válaszoljunk legalább az ötödik csengetésnél.

  •   Ugyanúgy, amikor mi hívunk fel valakit, ne hagyjuk 5 csengetésnél tovább, csak sürgös esetekkor.

  •   Egy telefonbeszélgetés kezdete különbözik az egyik országtól a másikig.

  •   A hagyományos kifejezés "HALLO" után, kötelezően bemutatkozunk.

  •   Általános szabály, hogy aki elkezdte a beszélgetést, az is fejezze be. Természetesen itt is vanak kivételek.

  •   Mi a teendő, amikor csenget a telefon és valaki nálunk van? Illetlen, hogy hosszú beszélgetést folytassunk, amikor valaki nálunk van. Az lenne a helyes, hogy a telefonálót megkérjük, próbálkozzon később, mivel a várakozó személynek elsőbbsége van a telefonálóval szemben.

  •   Jó, ha ismerjük barátainkat annyira, hogy tudjuk mikor zavarhatjuk.  

  •   Nem illik telefonon keresztül meghívni valakit ünnepi ebédre, esküvőre, keresztelőre stb.

  •   Nem illik telefonon keresztül részvétet kívánni. Ezt tegye meg személyesen vagy írásban.

 - ha felhívunk valakit, ne azzal kezdjük,  hogy "kivel beszélek" .Az illendőség úgy kívánja hogy a hívó fél mutatkozzék be .

- ha nincs saját telefon a lakásban, megkérhetjük szomszédunkat,   engedélyezzen néhány perc beszélgetést.

 

Mi az, ami tilos ?

 - ne csináljunk ebből rendszert, ne zaklassuk  naponta a szomszédot ilyen igényünkkel

- ismerősünknek ne adjuk meg szomszédunk telefonszámát azzal a céllal, hogy így tudjunk egymással értekezni, de mi sem kérjük a szomszédot arra rendszeresen,     hogy üzeneteket kívánunk átadni az otthoniaknak.

- csak rendkívüli esetben vegyük igénybe a szomszéd telefonját, mentők, tűzoltók kihívására, rendőri segítség kérésére.

LEVELEZÉS

Kép

 

 

A levélírás fontos  kelléke a társadalmi érintkezésnek.  Nem az a kívánalom, hogy  irodalmi alkotások legyenek a magánlevelek. Annyit azonban meg lehet kívánni, hogy a levelek olyan természetesek legyenek, mint a beszédünk, és tükrözzék azt a hangulatot, lelki állapotot, amelyben írója éppen van. Továbbá kívánalom, hogy a levélnek mindig legyen mondanivalója.  Levelünk tartalma olyan legyen, hogy felkeltse a címzett érdeklődését. Ne közöljünk a levélben pletykát, olyan történeteket, amelyek hitelességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. Óvakodjunk attól, hogy bárkiről is sértően írjunk. Nem lehetünk biztosak, hogy kerülő úton  nem jut-e az érdekelt tudomására az ilyen levél tartalma.

 A levelezés fontos  formai kelléke  a megszólítás, a keltezés és az udvarias befejezés.

Ha a megszólítás után vesszőt rakunk,  mondanivalónkat kis kezdőbetűvel folytatjuk. Ha a megszólítás után felkiáltójelet teszünk, akkor nagy kezdőbetűvel folytatjuk az írást.

A megszólítás minden szavát nagy betűvel írjuk. pl.:

- Tisztelt Igazgató Úr

- Drága Szüleim és Testvéreim        stb.

-Tisztelt Asszonyom

-Igen Tisztelt Uram

Édes Fiam

Kedves Barátom

Drága Kis Menyasszonyom

 

Ezek a megszólítások variálhatók a foglalkozástól, egymáshoz való kiapcsolattól függően, az illem és jóízlés határain belül.

A keltezés helye magánleveleken a jobb felső sarokban van. Tartalmazza a levélírás helyét, évét, hónapját, napját.

A befejezés néha gondot okoz, pedig egyszerű a dolog. Legyen egy egyszerű üdvözlet a levél végén:

- szeretettel üdvözöllek

- csókol barátnőd

- üdvözlettel

- tisztelettel

- szivességüket előre is megköszönöm

- szives elintézésükért köszönetet mondok

A befejezési formula után, két ujjnyival lejjebb, a papír jobb szélén jön a mindig kézzel írt  aláírás.

 Gondosan fogalmazzuk meg mondanivalónkat. Törekedjünk arra, hogy soraink egyforma hosszúak legyenek. A lap két szélén hagyjunk margót. Elől kb. 3 cm-es, hátul keskenyebb csíkot hagyjunk üresen.

A jó modorhoz tartozik, hogy minden kapott levelet megválaszoljunk. A kapott leveleket, ha nem tudjuk elég biztonságosan őrizni, inkább semmisítsük meg.

Felindult, haragos lelkiállapotban ne írjunk levelet, de legalábbis ne küldjük el azonnal. Aludjunk rá egyet. Higgadt állapotban olvassuk el mégegyszer, és csak  azután döntsünk, hogy elküldhető-e, vagy sem.

 Magántermészetű levelet lehetőleg kézzel írjuk...Az aláírás mindig kézírás legyen.A legnagyobb udvariatlanság   , ha valaki aláírás helyett  névbélyegzőt tesz magánlevele végére. Szerencsekívánatokat,  részvétleveleket szintén kézzel illik írni.

 Szólnunk kell arról a gyenge jellemre valló nagyon rossz szokásról, amely másoknak szóló levelek elolvasására ösztökél egyeseket. Ez nemcsak udvariatlanság, neveletlenség  kérdése. Aki egy nem neki szóló zárt levelrt felbont, törvénybe ütköző bűnt követ el. Jellemes ember azonban nem kapkod felnyitott borítékban heverő idegen levelek után sem.
A levéltitok törvénye házastársakra is vonatkozik.
Sok fiatal  - főleg kislány - most nagyon örül, és szalad a mamájához a levéltitokról írt sorokkal. Megmutatja, hogy a címzetten kívül senki másnak nincs joga felbontani a levelet. Jöhet ezután a levél fiúismerőseitől, nem kell a sarkon megvárni a levélhordót , hogy a pap, mama meg ne tudja a levél tartalmát El kell oszlatni az ilyen kislányok ábrándját. Sőt, le kell beszélnünk minden olyan levélkapcsolatról, amelyet a szülők háta mögött , a szülők akarata ellenére folytatnak. A szülők életbölcsessége eldöntheti, hogy érdemes-e levélpartnernek ez vagy az a fiú; eldöntheti, olyan korban van-e a kislány, hogy levelezhet valakivel.

E G Y   K I S    I S M É T L É S

 Levelezés

Az illemnek a borí
tékkal kapcsolatban nincs különleges követelménye. Csupán annyi, hogy legyen tiszta, és gyűretlen. A levelet úgy helyezzük el benne, hogy az összehajtás a boríték alján legyen, ez azért is praktikus, mert van, ahol késsel bontják a borítékot, és ott elvághatják a levelünket. A hivatalos leveleket előbb a papír hosszában, majd ezt félbe hajtjuk.

A borítékot mindig gondosan címezzük meg. Ne hagyjuk le a doktor, professzor, igazgató stb. címeket, írjuk pontosan a lakóhelyet, az utcát és a házszámot. Ne okozzunk pontatlan címzéssel a postásnak többletmunkát. A bélyeget ne ragasszuk ferdén, vagy a fejetetejére állítva. A bélyeg helye a jobb felső sarokban van.

A bal felső sarokban pedig a feladó adatai szerepelnek. Ezt azért fontos felírnunk, mert ha nem találják a címzettet, akkor vissza tudják juttatni a feladónak a levelet.

Ne feledkezzünk el a levél pontos keltezéséről, a megszólításról és az ízléses, udvarias levélzárásról.

A megszólítást régen a levélpapír közepére írták. Manapság egyre nagyobb divat a papír balszélén megszólítani. A megszólítás minden szavát nagy kezdőbetűvel írjuk.

Megszólítási formulák:


- Kedves Kovács Úr!- Tisztelt Igazgató Úr!- Igen Tisztelt Uram!- Édes Fiam! - Drága Szüleim és Testvérem!
A levél lezárásának néhány lehetséges módja:
- Tisztelettel....
- Baráti üdvözlettel ....
- Szívességüket előre is megköszönöm....
- Őszinte híve .....
Mondanivalónkat nem mindig zárt levélben közöljük. Egyes esetekben elegendő lehet a levelezőlap, vagy a képeslap is.

Természetesen a levelezés ezen formájánál is fontos a megszólítás, a befejezés és a kellemes külalak.

A levelezőlapra, képeslapra semmi olyat ne írjunk, ami bizalmas, hiszen bárki elolvashatja. Tehát olyat írjunk, ami senki előtt nem titok.

A képeslapok funkciója még szűkebb. Ezeket csak üdvözlésre használjuk. Kirándulásról, üdülőből, táborból általában képeslapot küldünk ismerőseinknek, barátainknak, rokonainknak. Az év családi és fontos ünnepei is alkalmak az egymás üdvözlésére. A legszebb alkalom a karácsony. Ez a család, a barátság, a szeretet ünnepe. Illő hát köszönteni mindenkit, aki iránt szeretetet, barátságot érzünk. Üdvözölni valakit annyit tesz, jelen lenni az ünneplésén.


Némely országban (pl. USA) ezt azzal is kifejezik, hogy kiteszik a lapokat a lakásba, hogy mindenki lássa milyen nagy a család, és milyen sokan kedvelik a koszöntötteket.

Szólni kell arról a jelenségről, ami napjainkban talán már nem annyira jellemző, mégpedig a más levelének az elolvasása. A szülőnek sem illik elolvasni gyermeke levelét. Az illemszabályok egyértelműen elítélik ezt a cselekedetet. Ez nem csak udvariatlanság és neveletlenség kérdése, hanem a törvény szigora is fellép ellene.

Értesítés családi eseményekről:

Az esküvő, gyermekszületés, haláleset alkalmával szokás a rokonokat, közeli barátokat értesíteni.

Az esküvői meghívó egyben maga az értesítés. Ezt az örömszülők, vagy a házasulandó felek szokták küldeni. Ha a címzett nem tud elmenni az örömteli eseményre, akkor illik levélben, vagy táviratban köszönteni a fiatal párt.
Ha gyerek születéséről küldünk értesítést, lehetőleg ne törekedjünk ízléstelen eredetiségre. Ne üzenjük például, hogy "Bocika született", vagy azt hogy "Hurrá! Fiú!". Legyen az értesítés komoly és közölje a kis jövevény nevét és születésének néhány adatát. Erre éppen úgy illik válaszolni, mint az esküvői meghívásra. A válasz legyen egyben szerencsekívánás. Halálesetről táviratban, vagy gyászjelentésben tudassuk a rokonságot, az elhalt barátait, ismerőseit, kollégáit. A gyászjelentésre írásban, vagy szóban válaszolhatunk

 

 UTAZÁS

 

 

Kép

 

 Illemtudó utas nem tolakszik, nem tipor, nem gázol át másokon. Tömegközlekedési eszközökön  kötelezően át kell adnunk   helyünket a betegeknek, a leendő anyáknak, a kisgyermekkel utazóknak.Az ilyen esetek még a     nők számára is előírják a kötelező udvariasságot. A felkínált helyet illik elfogadni és megköszönni.

Megállóban a férfi száll le  hamarabb és kezével segíti partnerét.

Ha bemegyünk egy utasfülkébe, illik üdvözölni a már bent ülőket. Ha tömegközlekedési eszközön beszélgetést kezdeményezünk, nem szükséges bemutatkozni.

Étkezőkocsiban   bárki asztalához leülhetünk, udvariasan megkérdezve, hogy szabad-e a hely.